Megröntgenezték az egyiptomi nekropolisz festményeit – előkerült az is, amit szabad szemmel nem látni
A Sorbonne Egyetem kutatóinak sikerült úgy megvizsgálniuk néhány egyiptomi festményt, hogy hozzájuk sem kellett nyúlniuk.
A Sorbonne Egyetem kutatóinak sikerült úgy megvizsgálniuk néhány egyiptomi festményt, hogy hozzájuk sem kellett nyúlniuk.
Különleges megbízatást teljesített az Air France Cargo: az ókori Egyiptom egyik legjelentősebb uralkodója, II. Ramszesz fáraó szarkofágját szállította Párizsba egy kiállításra.
Közel 100 évvel a megtalálása után digitálisan „csomagoltak ki” egy 2300 éves, sértetlen múmiát egyiptomi szakemberek, és több különlegességet is találtak.
Két múmián azonosítottak érdekes tetoválásokat, mindkét testen volt istenábrázolás is.
A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni. Az ókori Egyiptom előkelőségeiről már sokat tudunk, de vajon hogyan éltek a hétköznapi emberek – a köztisztviselő, az orvos vagy a gazda? Ennek járt utána a Viasat History legújabb dokumentumsorozata, az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái. A csatornánál ígérik, nemzetközi szaktekintélyek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével láthatjuk az ókori Egyiptom hétköznapjait.
A kutatók nem zárják ki, hogy idővel olyan tárlatok is nyílhatnak majd, ahol a látogatók beleszagolhatnak egy-egy kegytárgyba.
Százkilencven éve, 1832. március 4-én halt meg Jean-Francois Champollion, a rosette-i kő megfejtője, aki megnyitotta az utat a hieroglifák és az ókori Egyiptom világába.
Görög kerámiák és 2400 éves fonott kosarak, teli gyümölcsökkel kerültek elő a tenger mélyéről Egyiptom partjainál.
Több száz sziklába vájt sírt találtak régészek Kairótól 400 kilométerre délkeletre, az egyiptomi keleti sivatagban lévő óriási temetőben.
Korábban azt hitték a lengyel régészek, hogy egy pap múmiáját őrzik Varsóban.
Különösen jó állapotban tárták fel egyiptomi régészek a körülbelül 3400 évvel ezelőtt létezett város, Aton romjait Luxornál. Vajon kik laktak a házakban, és miért halt ki évezredekkel ezelőtt a település? Miért csak most bukkantak rá a kutatók és ezzel megtalálták-e az egyiptomi Pompejit vagy az afrikai Eldorádót? Bács Tamást, az ELTE Egyiptológiai Tanszékének vezetőjét kérdeztük, aki több mint 20 éve maga is ásatásokat vezet a régióban.
Egy egyiptomi régészeti misszió bejelentette csütörtökön, hogy megtalálta a 3000 éves "elveszett aranyvárost", amelyet a homok temetett maga alá az ókori emlékekben gazdag Luxorban.
Digitálisan rekonstruálták, milyen lehetett az arca annak az ókori egyiptomi fáraónak, akit Tutanhamon apjának tartanak.
Az ókori egyiptomi mumifikálás eddig ismeretlen részleteit tárta fel egy 3500 éves orvosi papirusztekercsen azonosított útmutató, amely az eddig felfedezett legrégebbi "balzsamozási kézikönyv".
Nyolcan vannak, közülük három igen jó állapotú.
Egyiptomi régészek egy későkori (Kr.e. 664-323.) szarkofágot találtak, benne múmiával a dél-egyiptomi Asszuánban.
Kiderült, nem természetes módon, száraz homokba temetve konzerválódott a vizsgált múmia, hanem egy különleges olajos, gyantás, növényi nedveket és cukrot tartalmazó keveréket alkalmaztak.
A Karnakot és Luxort összekötő úton találták meg a szobrot.
A Ptolemaiosz-dinasztia idejéből való nekropoliszt találtak.
Lehet, hogy Nofertiti Tutanhamon anyjaként a fáraó sírjában nyugodhat - írja egy brit régész.